Az önkormányzati finanszírozási rendszer bemutatása

Hogy működik? Elmagyarázzuk!

Szlovákiában a személyi jövedelemadóból (alkalmazottak és magánvállalkozók adójából) befizetett összeget osztja vissza az állam a településeknek és a megyéknek a következő arányban: 70 százalékot kapnak a városok és faluk, 30 százalékot a megyék, mégpedig az alábbi képlet szerint:

A község adórészesedését elsősorban a településen állandó lakhellyel bíró lakosok száma alapján számítják ki, az alábbi öt szempont figyelembevételével:

  • 10 százalékát a lakosok száma szerint számítják ki.
  • 13 százalékát a tengerszint feletti magasság szerint számítják ki. Kormányrendelet minden településnek meghatároz egy magassági szorzót, ami nemcsak növelheti, hanem csökkentheti is a település adórészesedését. Konkrétabban: a 300 méteres tengerszint feletti magasság az a határ, amely felett a települések bevétele nő, alatta pedig csökken a magassági szorzónak köszönhetően.Konkrét példa a 128 méter magasan fekvő Csallóközcsütörtök, mely 0,7883-as szorzóval rendelkezik, vagyis 100 euróból csupán 78,83 eurót kap meg, a különbözet pedig a 300 méter feletti településekhez kerül. Országosan összesen 1259 település profitál 1628 kárára. Az 512 magyarlakta település közül mindössze 18-nak kedvez ez a rendszer, az összes többi pénzügyileg hátrányos helyzetbe kerül.
  • 32 százalékát a nagyság, azaz a településméret szerint számítják ki. A kormányrendelet öt nagyságrendi sávot határoz meg a lakosok száma alapján, amelyekbe az egyes településeket besorolja; Kassa és Pozsony saját szorzóval rendelkezik. A billenési pont az 50 ezer lakos – e felett nő, alatta pedig csökken a bevétel. Például egy 3000 lakos alatti településnek 0,90 szorzója, vagyis 100 euró helyett csupán 90 eurót kap, a többi az 50 ezer feletti lakossal rendelkező nagyvárosokhoz kerül. Sajátos a szorzója Kassának (1,15) és Pozsonynak (2,5). Összességében a kisebb faluktól vonják el a nagyvárosok extra támogatását.
  • 40 százalékát a beiskolázott diákok száma szerint számítják ki. Ez az arányszámítás legbonyolultabb része, amely az önkormányzat területén beiskolázott diákok száma alapján határozza meg az arányt. 19 szempontot vesz figyelembe, valamint külön kezeli az óvodákat is.
  • 5 százalékát a 62 év feletti lakosok száma szerint számítják ki.

A települések legnagyobb bevétele az államtól visszaosztott adórészesedés. Az adószétosztás alapelvei többségében elfogadhatóak, de két esetben erősen vitatható a rendszer objektivitása, mégpedig a tengerszint feletti és nagysági szorzók esetében. Aki alacsonyabban fekvő területen lakik, mint 300 méter, és 50 ezer lakos alatti településen él, az vajon kevesebbet ér? Hogyan alakulhat ki olyan anomália, hogy a fővárosban egy lakosra több mint 500 euró jut, a tőle 10 kilométerre lévő faluban pedig csupán 280 euró, holott itt is és ott is 2,5 euró egy vaj, vagy 1 euró egy liter tej, de ugyanannyiba kerülnek a közszolgáltatások is.

Rendet, egyenjogúságot, egyenrangúságot és egyenértékűséget kell bevezetni az önkormányzatok finanszírozásában, mert bizony ettől függ, hogy például lesz-e járda, támogatás a tűzoltóknak és a helyi sportnak vagy javul-e az óvodai konyha helyzete, korszerűsödik-e közvilágítás és még sorolhatnánk végtelenségig a példákat.